Hozzávalók
-
2 közepes Padlizsán
-
Annyi, amennyit felvesz Extraszűz olívaolaj
-
1 gerezd Fokhagyma
-
1 mokkáskanál Mustár
-
Ízlés szerint Himalaya só
-
Ízlés szerint frissen őrölt Bors
Leírás
Történt egyszer, hogy padlizsánkrémre fájt a fogam, és vettem két szép padlizsánt, majd egy kacsasütés keretében beraktam őket a sütőbe… és ezzel a lendülettel ott is felejtettem mindkettőt. Megsült még egy tök és 2 pizza, mire gyanús lett a sütőből áradó, feltűnően égett szag. Benéztem, de a pizza nem égett! És akkor esett le, hogy basszus, a padlizsán… Szó szerint kőkemény szénkéreggé változott a héjuk. Nézegettem őket egy darabig, majd felrémlett gasztro-olvasmányaim közül egy könyv, ami azt írta, hogy akkor lesz igazán jó a padlizsán, ha szénné ég a grillen…
Vesztenivalóm nem volt, úgyhogy próba szerencse alapon felnyitottam a padlizsánokat, és ekkor megcsapott egy olyan illat, ami azonnal megvilágosodást hozott számomra, hogy miért kell szénné sütni a padlizsánt! Kikapartam azt a kevés aromás beltartalmat, ami ennyi sütés után megmaradt (természetesen rögtön megértettem azt is, hogy a régi szakácskönyv miért ír 6 padlizsánt 2 személyre), és az ősi recept szerint nem ragoztam túl az elkészítését. Mennyei lett.
Antal Vali
Lépések
|
1
Kész
|
A padlizsánokat betesszük egészben a sütő rácsára, és addig sütjük, amíg el nem szenesedik a héja (kopogós fekete kéreggé válik). De ugyanilyen szenesre süthetjük grillen vagy sótéglán is. |
|
2
Kész
|
Ha kihűlt, kikaparjuk a belsejét, hozzáadjuk a mustárt, és fakanállal folyamatos keverés mellett adagoljuk hozzá az extraszűz olívaolajat, mint a majonéznél szokás. (Elég sokat felvesz, kb. még egyszer annyit, mint a térfogata.) |
|
3
Kész
|
Belenyomunk fokhagyma préssel egy gerezdet, sózzuk, borsozzuk, jól elkeverjük, és kész is. |
