Hozzávalók
-
Hozzávalók a Köles Rudi alapmasszához:
-
1 bögre Köles
-
3 bögre Tisztított víz
-
2 evőkanál MézVegánoknam kókuszvirág szirup vagy agave szirup.
-
0.5 Citrom leve
-
0.5 reszelt Citrom héjaVagy 3 csepp 100%-os bio citrom illóolaj
-
1 mokkáskanál Bourbon vanília porVagy egy zacskó vaníliás rapadura
-
A csokimázhoz
-
10 dkg minimum 70%-os Étcsokoládé
Leírás
Amikor először megosztottam ezt a receptet – amit egyébként egy régi olvasómtól, Meggyestől tanultam – valaki a következő hozzászólást küldte be még a régi, megszűnt oldalamon a recepthez:
Kételkedtem, hogy ebből Túró Rudi lesz…
Hogy őszinte legyek, nagyon kételkedtem, hogyan lesz ebből Túró Rudi, mivel utalom a kölest. Követtem a receptet, még egy kis agaveszirupot és narancshéjat is raktam bele, és mifene: tényleg túró íze van. Én összeturmixoltam, és így az állaga inkább az észt kohuke-re hasonlít, és iszonyat finom!
Ezer köszönet a receptért, már nagyon hiányzott a Túró Rudi! 🙂
Aki nagyon szereti a gesztenyét, mint én, az készíthet Gesztenyés Köles Rudit is. Kb. fele-fele arányban kell keverni a gesztenyét a kölessel. Ehhez lehet használni otthon készített 100%-os gesztenyemasszát, a gesztenyeszemeket meg kell pucolni, párolni/főzni, lereszelni/villával széttörni. A gesztenyéshez 1 csepp 100%-os tisztaságú narancsolaj, vagy kevés rum passzolhat.
Antal Vali
Lépések
1
Kész
|
A kölest megfőzzük. Jól szét kell főzni szinte addig, amíg a kölesszemek egységes pasztát nem képeznek (kb. 2-3x annyi lesz, mint nyersen). |
2
Kész
|
Miután langyosra hűlt, botmixerrel homogén állagúra varázsolhatjuk - ez a lépés kihagyható, én nem szoktam turmixolni, mert ha jól megfőtt, akkor a hűtőben túrósra összeáll. |
3
Kész
|
Hozzáadunk egy kis bourbon vaníliaport ízlés szerint, 3 csepp citromolajat vagy biocitromlét és reszelt héját, meg egy kis mézet, vegánok kókuszvirág cukorral vagy sziruppal, esetleg agavesziruppal próbálkozhatnak. Fel lehet dobni és sűríteni néhány kanál kókuszreszelékkel is (akár meg is őrölheted előtte), őrölt mandulával vagy 1 kanál illatos, dezodorálatlan kókuszvajjal. |
4
Kész
|
Jól összekeverjük az egészet, és tegyük a hűtőbe néhány óráig. Hidegen könnyen rudakra gyurmázható kézzel/sütőpapír segítségével vagy szilikonos formákat is használhatunk. Aztán ahogy jól esik, beleforgathatjuk olvasztott étcsokiba, étcsoki reszelékébe (így sokkal kevesebb kell - legkisebb lyukú reszelőn könnyedén reszelhető a csoki), karobporba, kókuszreszekékbe vagy őrölt mandulába. |
13 Hozzászólás Hozzászólások Elrejtése
Kedves Vali! Elkészítettem a köles rudit,de be kell vallanom jobbra számítottam.A receptnek megfelelően 3-szoros vízzel főztem a kölest,2 órát állt a hűtőben.Nem volt könnyű formázni,sőt nagyon ragadt.Nekem a 20 dkg étcsoki is kevés volt erre az adagra.Biztos én nem csináltam valamit jól,kérlek segíts. mit rontottam el? Hosszabb ideig kellett volna hűtenem?
Milyen lett a végeredmény? Folyott? Vagy szétesett?
Így nem tudok segíteni, ha nem válaszolsz! 🙂
Egyébként én mindig figyelem az állagát, és ahhoz igazodom!
Szia Vali Sajnos mézet sem ehetek azt mivel tudnám kiváltani hogy köles rudit tudjak készíteni??köszi a választ
Bármilyen alternatív édesítőszerrel, amit ehetsz – persze ne az izolált „mű” édesítőkkel, hanem pl. jázminpakócával. Ha minden kötél szakad, és semmilyen más lehetőséged nincs, akkor eritritet is használhatsz, bár tudd, hogy nem egészséges a hosszútávú használata-
Kedves Vali!
IR-eseknek mit ajánlanál a méz helyett? Eritritet esetleg? Hiányzik a rudi és szívesen megcsinálnám cukormentesen. Köszönöm 😊
Az eritritet nem nagyon kedvelem, mert izolált szintetikum. Persze, ha minden kötél szakad, lehet használni néha, de napi fogyasztását nem ajánlom. Kiváló természetes cukormentes édesítő a csicsóka sűrítmény, amit Okos Édes néven forgalmaznak. Én azzal készíteném a helyedben. A léböjttáboromban is Okos Édessel szoktuk csillapítani az édességfüggők édesség utáni vágyát. 🙂
Chia mag lisztet teszek bele, ruganyosabb lesz tőle az állaga a jótékony hatásait csak fokozza, nagyon jó recept! Szeretem!
Nagyon jó ötlet! Sokan panaszkodtak, hogy nem minden esetben jól formálható. Szerintem a chiától kötöttebb lesz az állaga, ezáltal formálhatóbb is.
A chiával és az útifűmaghéjjal kapcsolatban csak egyre kell vigyázni: be kell kalkulálnunk, hogy ízrabló. Azaz gyengíti egy kicsit az ízeket.
AntalVali, köszönöm. Ne haragudj, hogy itt kérdezősködöm tovább, de most ezzel az eritrites „tiltással” megrengedted azt a hitemet, hogy egészséges édesítőszert használok. Azt írják, hogy az eritrit természetes cukoralkohol. Ezért gondoltam, hogy ezzel edesítem a kávémat és néha a sütiket, amiket sütök. De nyáron ezzel főzöm a lekvárokat, sőt édesanyám ezzel teszi be nekem a savanyúságokat. KB 2-3 éve ezen élek. Most teljesen elkenődtem. Sehol nem találok az eritritre tanulmányt. Tudnál esetleg nekem segíteni és belinkelni, ha van ilyen a tarsalyodban vagy ha nincs csak leírni, miért olyan rossz ez?
A csicsóka sűritményről még nem hallottam. Bár annyira nem szeretem az ízét a csicsókanak, ki fogom azért próbálni. A Stevia-val is ez a gondom, hogy nem bírom az ízét sajnos. Bár vannak Csokik, amik azzal készülnek és egyáltalán nem érzem ki belőle.
Segíts kérlek, mert elvesztem😔🙈
Az eritrittel, mint vegyülettel nem lenne baj, csak azzal a mennyiséggel, amennyit elfogyasztunk belőle – még ha az csak egy kanálkányi is. Csak hogy értsd: az eritrit egy olyan cukoralkohol, ami általában gombákban megerjedt ételekben fordul elő igen kis mennyiségben. Édesítő hatása kb. 60-70%-a cukorénak, ezért a megszokott ízhatás elérésére több kell belőle.
Nos, induljunk ki abból, hogy az emberi emésztés olyan ételekre van felkészülve genetikailag, amelyek előfordulnak a természetben, és azokból is megvan a határ, hogy mennyit bírsz elfogyasztani. Vegyük először a hagyományos répacukor példáját. A cukorrépából maximum egyet bírunk egy ültő helyünkben megenni. A naponta elfogyasztott izolált répacukor mennyiség kb. 12-15 répában található cukormennyiségnek felel meg. 12 répával már nem bír el a szervezet! Ráadásul a szervezetünk az izolált hatóanyagot nem ismeri fel tökéletesen a természetes környezete híján, emiatt terhelődik vele a szervezet, hisz becsapjuk azt. Ugyanis a szervezet a bevitt cukormennyiséghez hozzágondolja a répát is, és emiatt egy halom répa emésztésére rendezkedik be, miközben csak a cukor érkezik. Ez gyakorlatilag teljesen lefárasztja a hasnyálmirigyet.
Az eritrit esetében is hasonló a helyzet, hisz az eritrit is csak egy koncentrált és izolált komponense egy megerjedt élelmiszernek vagy egy penészgombának. A szervezet felkészül egy komplett romlott vagy erjesztett élelmiszer emésztésére, hadba állítja az enzimeket, és az immunrendszert is, beindítja a „fosató” mechanizmusokat, és hadrendbe állítja az immunkatonákat, aztán jön a nagy koppanás. Minél hosszabb ideig csapod be a szervezetedet izolátumokkal a valódi élelmiszer helyett, annál jobban besokall a szervezeted az állandó készenléttől, majd hoppon maradástól. Mígnem egyszer csak beint az emésztőrendszer és az immunrendszer is. Lehet, hogy a hasnyálmirigy nem terhelődik az eritrittel, de az emésztőenzimeket és az immunrendszert egy idő után kicsinálja. Nem véletlen, hogy nagyobb mennyiségben hasmenést okoz, vagy hányást. Ez egyébként a xilitre is vonatkozik. Gondolkozz el azon, hogy a kutyáknak, macskáknak, egyéb négylábú ragadozónak miért halálos csak egy cseppje is? Csecsemőknek sem ajánlják, amíg meg nem történik a fogváltás.
Azt pedig végképp nem értem, hogy a lekvárba és a befőttbe miért kell bármilyen édesítő szer! Én soha nem tettem semmibe a gyümölcsön kívül mást, mégis kiváló édes lekvárjaim és befőttjeim vannak. A savanyúságba pedig végképp nincs helye, hisz a természetes erjedés által cukrok is képződnek.
A csicsóka sűrítmény azért jó, mert az egész élelmiszert tartalmazza, nem izolátum, nem csak édes, nem csak cukormentes, hanem rostokat és egyéb hasznos tápanyagokat is tartalmaz, íze pedig a méz és a szilvalekvár keverékére emlékeztet.
A Steviával is az a baj, hogy nem a teljes növényt használják, hanem izolálják belőle a steviolokat. Ezért van mellékíze. A valódi növénynek (jázminpakóca a neve) nincs mellékíze.
Valójában nem a cukrokról kéne leszoknunk, hanem a mérhetetlen édesség függőségünkről. Ma pontosan százszor annyi cukrot fogyasztunk, mint 100 évvel ezelőtt. Pedig akkor is ettek az emberek édességeket, csak nem ennyire édesen. Sajnos az élelmiszeripar szoktatott hozzá minket ennyire az édes ízekhez, hisz a cukrokat ízfokozóként használja. Egy 1930-as években íródott süteményeskönyvben nincs hozzáadott cukor a piskóta tésztában, most pedig 30-40 dkg-ot is írnak hozzá.
Véleményem szerint a legegészségesebb az, ha a cukrokat CSAK természetes formában fogyasztjuk.
Remélem tudtam segíteni. Bátran kérdezz, ha valami még nem világos.
Kedves Vali!
Nagyon köszönöm, hogy ilyen részletesen leírtad a kérdésemre a választ. Ki fogom próbálni a csicsóka sűrítményt.
A jazminpakócát milyen formában es főleg hol lehet beszerezni?
A lekvárfőzésnél mivel tartósítod a végterméket? Illetve hogy csinálod? Meddig főzöd? Tudnál linkelni esetleg egy bevált mondjuk sárgabarack lekvár receptedet?
Ezer hála. Egy kincs vagy 😊
Kedves Krisztina!
Jázminpakócát a legtöbb kertészet forgalmaz cserépben. Nekem mindig van itthon, és csak 1-1 levélkét dobok bele abba, amit édesíteni szeretnék. Egyes forgalmazók a szárított levelet, és annak őrölt porát is forgalmazzák. Külföldön már láttam liofilizálva is.
A lekvárokat semmivel nem tartósítom. Nincs rá szükség. Ugyanis a romlás elindulása a sok cukor miatt van. Gondolj bele, hogyha a cefre nem erjed rendesen, vagy a must nem kezd el forrni, akkor mit adnak hozzá? Cukrot! Az élesztő gyorsabb felfuttatásához is cukor kell, hisz az izolált cukor kedvez a gombák és az erjesztőbaktériumok szaporodásának, mert táplálékul szolgál nekik. A kefírgombákat is cukorral etetik, hogy életbe maradjanak, ha épp nem készítünk kefírt. Óriási tévhit tehát, hogy a cukorral tartósítjuk a lekvárt. Azért az igazsághoz hozzá tartozik, hogy van az a mennyiségű cukor, ami már annyira agresszív, hogy a mikroorganizmusok is belepusztulnak. Nos…. nem csak ők, hanem hosszútávú fogyasztás esetén mi is!
Én úgy teszek el lekvárt, hogy megrottyantom a gyümölcsöt, majd forrón üvegekbe rakom, és nedves dunsztba, vagy befőző automatába teszem őket 20-30 percre. A másik változat, hogy sokáig főzöm lassú tüzön, majd üvegekbe töltöm, és fejrefordítom őket, hogy vákuum keletkezzen. A nedves dunszt és a befőző automata is vákuumot képez. A vákuum légüres tér, amiben semmilyen bomlási folyamat nem tud elindulni, mivel nincs oxigén. Viszont ezek felbontás után hamar romlanak, ezért használok pici üvegeket, amelyek tartalma azonnal elfogy, nem kell tovább tárolni.
Jó, hogy felvetetted ezt a témát, mert úgy látom, nem ártana erről is írnom egy cikket. Mire jön a befőző szezon, ígérem meglesz! 🙂